Az akut respirációs distressz szindróma első, módosításokkal ma is elfo­gadott leírását Asbaugh és Bigelow közölte 1967-ben a Lancetben. Azóta a klinikai ismeretek gyarapodásával többször módosították a tünetcsoport leírását, a nómenklatúrát is beleértve. A jelenleg elfogadott berlini definíció enyhe tüdősérülést (ALI), valamint középsúlyos és súlyos ARDS-t különböz­tet meg. 

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

A mindennapi döntéshozatalban egyre nagyobb szerepet játszanak a „be­tegágy melletti” orvosi laboratóriumi eljárások („point-of-care testing”, POCT). A már elterjedt módszerek (pl. cukor vagy fehérje kimutatása a vi­zeletben) mellett egyre gyakrabban alkalmazzuk az újszerű egykazettás technikákat (gyors diagnosztikus teszt, RDT). A gyors és megbízható kórismézés az infektológiában is lehetővé teszi a célzott terápia kiválasztását. Az olyan teszteljárások, mint az otthoni HIV-teszt, igen fontosak lehetnek a betegek számára. A szenzitivitás és a specificitás technikai korlátai, a min­ta megfelelő kezelése változatlanul kihívást jelentenek. Minden vizsgálati eredményt klinikailag tapasztalt orvosnak kell értékelnie.

A fertőzések növelik a gyulladásos bélbetegségek (IBD) morbiditását és mor talitását. Az IBD-ben fellépő opportunista fertőzések fő kockázati tényezői az alultápláltság, a kísérő betegségek, az idős kor és az immunszuppresszió. A kortikoszteroidok, tiopurinok és anti-TNF-α ellenanyagok infekciókra hajlamosító hatása egyértelműen tisztázódott, a szelektíven a bélre ható anti integrin ellenanyagoké kevésbé. A klinikai gyakorlatban igen fontos a fertőzések szűrése immunszuppresszív kezelés előtt és az IBD fellángo­lásainak elkülönítése a fertőzéses szövődményektől. 

A tuberkulózis szűrésére kifejlesztett magas specificitású és szenzitivitású immunassay néhány csepp vérből 2 óra alatt kimutatja a fertőzést. Különösen hasznos gyermekek vizsgálatánál illetve extrapulmonális tbc felfedezésére.

A vérköpés változatos etiológiájú, de mindenképpen igen ijesztő és sürgős beavatkozást igénylő tünet. Alsó légúti vérzés esetén az első teendő perifériás vénás katéter bevezetése és oxigén adása, mert a legközvetlenebb veszély a gázcsere romlása. Haladéktalanul bronchoszkópiát kell végezni 

A tuberkulózisjárvány Európában a 21. században nem jelent népegészségügyi fenyegetést, de bizonyos vonatkozásai továbbra is figyelmet érdemelnek. Az ismertetett szerkesztőségi közlemény a kérdés három vonatkozásával foglalkozik: a tuberkulózisjárvány fellángolásával, a surveillance helyzetével és a BCG vakcinációval a 2011-es év adatai alapján.
Eur Respir J, 2013. április

Az alábbiakban két pulmonális és extrapulmonális lokalizációjú tbc-s esetet mutatunk be. Az első esetben a beteg neurológiai tüneteinek kivizsgálása vezetett a tuberkulózis felismeréséhez és gyógyításához. A másodikban leromlott általános állapotú pulmonális tbc-s beteg kivizsgálása, kezelése és elvesztése kapcsán szembesültünk azzal, mennyire fulmináns lefolyású is lehet a tbc miliáris formája.

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

A WHO jelentése alapján az MDR esetek becsült száma 2010-ben 650 000 volt, ebből 2008-as véglegesített adatok alapján az újonnan jelentett esetek száma 440 000. Magyarországon a tuberkulózis járványügyi helyzete biztonságos, de az MDR tbc-s esetek követése és kezelése továbbra is szakmai kihívást jelent a gyógyszeres kezelés hosszú időtartama, a gyógyszer mellékhatások összeadódása és a kooperációs gondok miatt, amint azt a bemutatott eset is szemlélteti.